Kövipókok

A kövipókok (Gnaphosidae család) viszonylag kevéssé ismert, de nagyon érdekes pókok közé tartoznak. Ezek a fajok a talajon élnek, többnyire éjjel aktív ragadozók, és nem szőnek látványos hálót, mint például a keresztespókok. Inkább a gyors mozgásra és a lopakodásra támaszkodnak, amikor zsákmányt keresnek. A kövipókok jellemzően lapos testalkatúak, sötét, barnás-feketés színezetűek, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a kövek, avar vagy fakéreg alatt. Ez a rejtőzködő életmód teszi őket nehezen észrevehetővé.

A család világszerte elterjedt, Magyarországon is több fajuk megtalálható. Gyakran kőrakások, falak repedései, vagy az erdei avar rejtekében élnek. Táplálékukat főként kisebb rovarok alkotják, amelyeket lesből támadva ejtenek el. Különlegességük, hogy rendelkeznek egy erősen megnyúlt, hengeres elülső potrohmiriggyel (tapadófonálmirigy), amelyből selymet bocsátanak ki – ennek segítségével fészket készítenek vagy a zsákmányt rögzítik.

A kövipókok nappal rendszerint búvóhelyükön pihennek, amely lehet egy finoman bélelt üreg vagy repedés. Estefelé indulnak vadászni, ekkor könnyebben meg lehet őket figyelni. Bár viszonylag kistermetűek (néhány millimétertől kb. 15 mm-es testhosszúságig terjedhetnek), ragadozó életmódjuk révén fontos szerepet játszanak a rovarpopulációk szabályozásában.

Mivel rejtett életet folytatnak, az ember ritkán találkozik velük, és teljesen ártalmatlanok. Bár csípésre képesek, mérgük az emberre nézve veszélytelen. Inkább érdekességként tekinthetünk rájuk, mint titokzatos éjszakai vadászokra, akik szinte láthatatlanul élnek mellettünk.