
Rendszertani besorolás
- Ország
- Állatok · Animalia
- Törzs
- Ízeltlábúak · Arthropoda
- Osztály
- Pókszabásúak · Arachnida
- Rend
- Pókok · Araneae
- Alrend
- Nincs megadva
- Család
- Nincs megadva
- Nem
- Lycosa
A szongáriai cselőpók Eurázsia nyílt, meleg gyepterületeinek nagy termetű farkaspókja. Selyemmel bélelt üregből vadászik talajlakó ízeltlábúakra, Magyarországon pedig védett faj.
A faj legfontosabb adatai
Méret, életmód és a fajra jellemző tudnivalók, könnyen áttekinthetően.
- Tudományos név
- Lycosa singoriensis
A World Spider Catalog elfogadott fajként, a Lycosa nem és a Lycosidae család tagjaként tartja nyilván.
- Testhossz
- Testhossz: hím 14–27 mm, nőstény 18–31 mm; egyes ismeretterjesztő források a nagy nőstényekre körülbelül 4 cm-es felső értéket közölnek.
Az európai határozó külön mérettartományt ad a két ivarra.
- Lábfesztáv
- Lábfesztáv: nagy nőstényeknél megközelítheti a 10 cm-t; ez becsült teljes kiterjedés, nem szabványos taxonómiai mérés.
A Hortobágyi Nemzeti Park fajleírása kiterjesztett lábakkal legfeljebb körülbelül 10 cm-es méretet említ.
- Élettartam
- Vadon a fejlődési ciklus körülbelül három év; a teljes élettartam ivar és környezet szerint változhat, pontos fajadat bizonytalan.
A hazai fajleírás hozzávetőleg hároméves fejlődési ciklust közöl.
- Elterjedés
- Eurázsiai sztyeppefaj; elterjedése Közép- és Kelet-Európától Oroszországon és Közép-Ázsián át Kínáig húzódik.
A World Spider Catalog Közép- és Kelet-Európától Kínáig terjedő eurázsiai elterjedést jelez.
- Táplálkozás
- Főként rovarokat és más talajlakó ízeltlábúakat fogyaszt. A gerinces zsákmány nem tekinthető igazolt, rendszeres tápláléknak.
A hazai fajleírás szerint lesből, gyors lerohanással ejti el a talajfelszíni ízeltlábúakat.
- Természetes élőhely
- Meleg, nyílt, gyér növényzetű gyepek, szikes puszták és jó vízelvezetésű, ásható homok-, lösz- vagy vályogtalajok lakója; másodlagos élőhelyeken is megtelepedhet.
A források gyér növényzetű szikes pusztákat, homokos, löszös és vályogos, jól ásható talajokat említenek.
- Háló és vadászati mód
- Fogóhálót nem épít. Selymét az üreg falának megerősítésére, a bejárat kialakítására, valamint a petecsomó elkészítésére használja.
A nőstény rendszerint 30–40 cm mély függőleges üreget készít, amelynek falát selyemmel béleli.
- Méreg és védekezés
- Marása védekezéskor fájdalmas lehet, de súlyos emberi mérgezésre nincs megbízható fajspecifikus bizonyíték. Erős vagy allergiás tünet esetén orvosi segítség indokolt.
A fajnak fejlett méregmirigyei vannak, de a magyar állami természetvédelem egyik hazai pókfajt sem tekinti emberre veszélyesnek.
- Aktivitás
- Elsősorban alkonyati és esti vadász; a nőstény sok időt tölt üregében, míg a kifejlett hím párkereséskor kóborol.
A hazai fajleírás szerint nappal és éjszaka is észlelhető, de fő aktivitása alkonyatra esik.
- Tartási igény
- Nem ajánlott hobbiállat: Magyarországon természetből befogni vagy zavarni tilos. Fogságban végzett vizsgálatok léteznek, de ezek nem írják felül a jogi védelmet és nem adnak általános tartási ajánlást.
Fogságban megfigyelték szaporodását és fejlődését, Magyarországon azonban védett faj.
- Szaporodás
- A hím felkeresi a nőstény üregét. A nőstény selyem petecsomót készít és őriz, a kikelt utódokat pedig az első vedlésig a hátán hordozza; ez jellegzetes farkaspók-anyagondozás.
Közép-Európában késő tavasszal kezdődhet a szaporodás; a nőstény őrzi a petecsomót, majd hátán hordozza a fiatalokat az első vedlésig.
- Természetvédelmi helyzet
- Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft. Élőhelyvesztés és bolygatás helyileg veszélyeztetheti; igazolt globális IUCN-kategória nem ismert.
A Hortobágyi Nemzeti Park aktuális fajlapja védettként jelöli, 5000 forintos természetvédelmi értékkel.
Hol él a természetben?
Fedezd fel az őshonos előfordulás országait.
Ország szintű áttekintés; a színezés nem jelenti az ország teljes területének benépesítését.
Eurázsiai, alapvetően sztyeppei elterjedésű faj Közép- és Kelet-Európától Közép-Ázsián át Kelet-Ázsiáig. A lista konzervatív és nem teljes; a csak régióként megadott vagy bizonytalan országokat kihagytam.
A jelölések a modell általános tudásából készültek, webes ellenőrzés nélkül.
Sematikus országos áttekintés; a kis szigetállamokat pont jelölheti.
Röviden
A szongáriai cselőpók tudományos meghatározása: Lycosa singoriensis (Laxmann, 1770), a farkaspókfélék (Lycosidae) családjának tagja. Nagy termetű, talajlakó pók, vagyis nem rovar.
Meleg, nyílt, gyér növényzetű élőhelyeken saját maga ásta, selyemmel bélelt üregben él. Zsákmányfogó hálót nem készít: főként az üreg bejáratából les a talajfelszínen mozgó rovarokra és más ízeltlábúakra. Elsősorban alkonyatkor aktív, bár más napszakokban is előkerülhet.
Emberrel szemben nem támadó, rendszerint visszahúzódik vagy elmenekül. Megfogva, beszorítva fájdalmasan marhat, de súlyos emberi mérgezésére nincs megbízható fajspecifikus bizonyíték. Magyarországon védett, ezért befogása és otthoni tartása nem javasolt.
Megjelenés
A szongáriai cselőpók Európa egyik legnagyobb farkaspókja. A hím testhossza 14–27 mm, a nőstényé 18–31 mm; egyes ismeretterjesztő leírások a nagy nőstényeknél körülbelül 4 cm-es felső értéket is megadnak. A kiterjesztett lábakkal mért teljes méret megközelítheti a 10 cm-t, de ez nem azonos a testhosszal, és nem szabványos taxonómiai mérés.
Alapszíne barnás, szürkés vagy sárgásbarna, sötétebb mintázata beleolvad a talaj és a száraz növényzet színeibe. Testét és erős lábait érzékelő szőrök borítják, amelyek a rezgések, a légmozgás és a közeli zsákmány észlelésében is segítenek. A térdek alsó oldalának sötét színezete hasznos bélyeg lehet, de a biztos fajazonosításhoz egy fénykép gyakran nem elegendő.
Nyolc szeme három sorban helyezkedik el. A farkaspókokra jellemző két nagyobb főszem jó tájékozódást és mozgásérzékelést tesz lehetővé, de vadászat közben a rezgésérzékelés is meghatározó.

Elterjedés
A faj eurázsiai sztyeppeelem. Elterjedése Közép- és Kelet-Európától Oroszországon és Közép-Ázsián át Kínáig húzódik. Magyarországon főként az Alföld megfelelő talajú, nyílt területein fordul elő, köztük szikes pusztákon, homokvidékeken és löszös gyepekben.
Előfordulása foltszerű, mert megfelelően meleg, gyér növényzetű és jól ásható talajra van szüksége. Másodlagos élőhelyeken is megtelepedhet, ha azok tartósan biztosítják ezeket a feltételeket.
Elterjedésének változását nem lehet egyetlen okra, például önmagában az éghajlatváltozásra visszavezetni. Egyes északnyugati területeken terjeszkedést vagy visszatelepülést figyeltek meg, miközben más térségekben történeti visszaesés is előfordult.
Élőhely és életmód
A szongáriai cselőpók nyílt, napsütötte, gyér növényzetű gyepek, szikes puszták és sztyeppszerű területek lakója. Homokos, löszös vagy vályogos, jó vízelvezetésű talajt választ, amelybe rendszerint függőleges üreget ás. A nőstény ürege elérheti a 30–40 cm-es mélységet.
Az üreg falát selyemmel béleli és erősíti meg, a bejárat körül pedig selymes szegély alakulhat ki. Ez nem fogóháló: az állat a bejárat közeléből érzékeli a rezgéseket, majd gyorsan lerohanja az arra haladó zsákmányt.
A nőstény életének jelentős részét az üregben vagy annak közelében tölti. A kisebb hímek az ivarérettség elérése után párt keresve kóborolnak. Hideg időben a pók visszahúzódik a talajba; természetes fejlődési ciklusa hozzávetőleg három év, de teljes élettartama az ivartól és a környezettől is függ.
Táplálkozás
A szongáriai cselőpók főként a talajfelszínen mozgó rovarokat és más ízeltlábúakat fogyasztja. Zsákmányai között tücskök, sáskák, bogarak, valamint kisebb pókok és egyéb gerinctelenek lehetnek.
Többnyire az üreg bejáratánál várakozik, majd a közel kerülő állatot gyors rohammal ragadja meg. Csáprágóival mérget juttat a zsákmányba, emésztőnedveivel elfolyósítja annak szöveteit, végül felszívja a táplálékot.
A kisebb gyíkok és békák fogyasztása nincs kellően alátámasztva mint rendszeres, fajra jellemző táplálkozás. Ökológiai szerepe elsősorban a talajlakó ízeltlábúak ragadozójaként jelentős.
Szaporodás
Közép-Európában a szaporodási időszak késő tavasszal kezdődhet. Az ivarérett hím elhagyja állandó búvóhelyét, és a nőstény üregét keresi. Udvarlásakor lábmozdulatokkal és rezgésekkel jelzi jelenlétét, csökkentve annak veszélyét, hogy zsákmánynak nézzék.
A nőstény selyemből petecsomót készít. Ezt nem egyszerűen a testére tapasztja, hanem a farkaspókokra jellemző módon a fonószemölcseihez rögzítve hordozza és őrzi.
Kikelés után az apró pókok az anya potrohára és hátára kapaszkodnak. Az első vedlésig vele maradnak, majd szétszélednek és önálló életet kezdenek. Ez a fejlett anyagondozás a farkaspókfélék jellegzetes viselkedése.
Védelem
A faj állománya élőhelyenként jelentősen eltérhet. Megfelelő talajon helyenként több üreg is található, másutt az alkalmas területek feldarabolódása miatt ritka vagy hiányzik.
Magyarországon a szongáriai cselőpók védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft. A természetből ne fogd be, ne ásd ki, és az üregét se rongáld meg. Igazolt globális IUCN-kategóriája nem ismert.
Helyi állományait a gyepek felszántása, beépítése, erős bolygatása, valamint az alkalmas nyílt élőhelyek megszűnése veszélyeztetheti. Védelmének alapja a természetes és másodlagos gyepterületek, illetve a megfelelő talajszerkezet megőrzése.
Érdekességek
A látványos méretet főként a hosszú, kiterjesztett lábak adják: a pók teste nem felnőtt emberi tenyérnyi. Rejtőszíne miatt a talajon nehezen vehető észre, az üreg szabályos, selyemmel megerősített nyílása azonban elárulhatja jelenlétét.
- Elsősorban alkonyatkor vadászik, de nappal és éjszaka is előkerülhet.
- A nőstény többnyire az üreg közelében marad, a párkereső hím viszont kóborol.
- A fiatalok kikelés után az anya hátára kapaszkodnak.
- Fogóháló nélkül, gyors lerohanással ejti el zsákmányát.
Ha találkozol vele, hagyj neki menekülési utat, és ne próbáld kézzel megfogni vagy kiásni. További általános háttér: pókok.
Felelős megfigyelés
A szongáriai cselőpók nem megfelelő hobbiállat. Magyarországon védett, ezért a természetből történő befogása, üregének kiásása és az állat zavarása kerülendő. A fogságban végzett tudományos megfigyelések nem jelentenek általános tartási ajánlást.
Ha lakott területen találod, ne fogd meg puszta kézzel. Biztosíts neki menekülési lehetőséget, és lehetőleg a helyén hagyd. Természetvédelmi szempontból a zavartalan megfigyelés és az élőhely megóvása a felelős választás.
Marás és óvatosság
A faj mérget használ zsákmánya elejtéséhez, de emberre nem tekintik számottevően veszélyesnek. Marás többnyire akkor fordulhat elő, ha az állatot kézzel megfogják, beszorítják vagy az üregében zaklatják.
Marás után tisztítsd meg a területet, és figyeld a tüneteket. Erősödő fájdalom, kiterjedt duzzanat, légzési nehézség, rosszullét vagy allergiás reakció esetén kérj orvosi segítséget. Gyógyszeres kezelést szakember tanácsa nélkül ne alkalmazz.
Kérdezted? Megválaszoljuk.
Gyakori kérdések
Veszélyes az emberre a szongáriai cselőpók?
Általában menekül, és nem tekintik orvosilag veszélyesnek. Szorongatáskor azonban fájdalmasan marhat. Erős fájdalom, rosszullét vagy allergiás tünet esetén kérj orvosi segítséget.
Készít zsákmányfogó hálót?
Nem. Az üreg falát és bejáratát viszont selyemmel erősítheti meg, továbbá selyemből készül a petecsomó is.
Mit eszik a természetben?
Főként tücsköket, sáskákat, bogarakat és más talajlakó ízeltlábúakat zsákmányol. A kisebb gerincesek nem tekinthetők igazolt, rendszeres táplálékának.
Hazavihetem vagy tarthatom terráriumban?
A természetből ne fogd be és ne zavard. Védett faj, ezért hobbiállatként sem ajánlott; inkább a természetes élőhelyén figyeld meg.
Hogyan gondozza az utódait?
A nőstény őrzi és magával hordja a petecsomót. Kikelés után a fiatal pókok az első vedlésükig az anya hátán maradnak.
Mikor lehet megfigyelni?
Leginkább alkonyatkor mozog és vadászik. A nőstény rendszerint az üreg közelében marad, míg a kifejlett hímek párkereséskor nagyobb távolságokat járhatnak be.
Szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis)
Lycosa singoriensis

A szongáriai cselőpók Eurázsia nyílt, meleg gyepterületeinek nagy termetű farkaspókja. Selyemmel bélelt üregből vadászik talajlakó ízeltlábúakra, Magyarországon pedig védett faj.
Legfontosabb jellemzők
- Testhossz
- Testhossz: hím 14–27 mm, nőstény 18–31 mm; egyes ismeretterjesztő források a nagy nőstényekre körülbelül 4 cm-es felső értéket közölnek.
- Lábfesztáv
- Lábfesztáv: nagy nőstényeknél megközelítheti a 10 cm-t; ez becsült teljes kiterjedés, nem szabványos taxonómiai mérés.
- Élettartam
- Vadon a fejlődési ciklus körülbelül három év; a teljes élettartam ivar és környezet szerint változhat, pontos fajadat bizonytalan.
- Elterjedés
- Eurázsiai sztyeppefaj; elterjedése Közép- és Kelet-Európától Oroszországon és Közép-Ázsián át Kínáig húzódik.
- Táplálkozás
- Főként rovarokat és más talajlakó ízeltlábúakat fogyaszt. A gerinces zsákmány nem tekinthető igazolt, rendszeres tápláléknak.
- Természetes élőhely
- Meleg, nyílt, gyér növényzetű gyepek, szikes puszták és jó vízelvezetésű, ásható homok-, lösz- vagy vályogtalajok lakója; másodlagos…
- Háló és vadászati mód
- Fogóhálót nem épít. Selymét az üreg falának megerősítésére, a bejárat kialakítására, valamint a petecsomó elkészítésére használja.
- Méreg és védekezés
- Marása védekezéskor fájdalmas lehet, de súlyos emberi mérgezésre nincs megbízható fajspecifikus bizonyíték. Erős vagy allergiás tünet esetén orvosi segítség indokolt.
- Aktivitás
- Elsősorban alkonyati és esti vadász; a nőstény sok időt tölt üregében, míg a kifejlett hím párkereséskor kóborol.
- Tartási igény
- Nem ajánlott hobbiállat: Magyarországon természetből befogni vagy zavarni tilos. Fogságban végzett vizsgálatok léteznek, de ezek nem írják felül a jogi védelmet és nem adnak általános tartási…
- Szaporodás
- A hím felkeresi a nőstény üregét. A nőstény selyem petecsomót készít és őriz, a kikelt utódokat pedig az első vedlésig a hátán hordozza; ez…
- Természetvédelmi helyzet
- Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft. Élőhelyvesztés és bolygatás helyileg veszélyeztetheti; igazolt globális IUCN-kategória nem ismert.
Megjelenés
A szongáriai cselőpók Európa egyik legnagyobb farkaspókja. A hím testhossza 14–27 mm, a nőstényé 18–31 mm; egyes ismeretterjesztő leírások a nagy nőstényeknél körülbelül 4 cm-es felső értéket is megadnak. A…
Elterjedés
A faj eurázsiai sztyeppeelem. Elterjedése Közép- és Kelet-Európától Oroszországon és Közép-Ázsián át Kínáig húzódik. Magyarországon főként az Alföld megfelelő talajú, nyílt területein fordul elő, köztük szikes…
Élőhely és életmód
A szongáriai cselőpók nyílt, napsütötte, gyér növényzetű gyepek, szikes puszták és sztyeppszerű területek lakója. Homokos, löszös vagy vályogos, jó vízelvezetésű talajt választ, amelybe rendszerint függőleges üreget ás.…


