
Rendszertani besorolás
- Ország
- Állatok · Animalia
- Törzs
- Ízeltlábúak · Arthropoda
- Osztály
- Pókszabásúak · Arachnida
- Rend
- Pókok · Araneae
- Alrend
- Főpókok (Araneomorphae)
- Család
- Thomisidae
- Nem
- Xysticus
A Xysticus luctuosus a karolópókfélék kistermetű, talajon és alacsony növényzetben élő faja. Erdőkben, erdőszegélyeken és nedvesebb élőhelyeken fordul elő, zsákmányát többnyire lesből, fogóháló nélkül ejti el. Magyarországon is kimutatták, de fogságbeli tartásáról kevés megbízható adat áll rendelkezésre.
A faj legfontosabb adatai
Méret, életmód és a fajra jellemző tudnivalók, könnyen áttekinthetően.
- Tudományos név
- Xysticus luctuosus (Blackwall, 1836)
A World Spider Catalog és az araneae fajoldala elfogadott fajnévként közli.
- Testhossz
- Hím testhossza: 4,0–5,0 mm.
A fajoldal szerint hím példányok testhossza 4,0–5,0 mm.
- Lábfesztáv
- Lábfesztáv: nincs megbízható, fajszintű adat.
A talált fajleírások testhosszt közölnek, lábfesztávot nem.
- Élettartam
- Nem ismert megbízható fajspecifikus adat.
A rendelkezésre álló jegyzet nem közöl ellenőrzött természetes vagy fogságbeli élettartamot.
- Elterjedés
- Karolópókfélék (Thomisidae); rögzült magyar fajnév nem került elő.
A fajoldal a Thomisidae családba sorolja.
- Táplálkozás
- Valószínűleg apró rovarokkal és más kisméretű ízeltlábúakkal táplálkozik.
A karolópókok jellemzően apró, élő ízeltlábúakat ejtenek el, de a faj pontos zsákmánylistája nem ismert.
- Természetes élőhely
- Élőhely: erdők talajszintje, avar- és lágyszárúszintje; nedvesebb élőhelyeken is előfordul.
Az araneae fajoldala szerint a faj a talajon és az erdők lágyszárú szintjében él, részben nedves helyeken, síkvidéktől hegyvidékig.
- Háló és vadászati mód
- Lesből vadászó, fogóhálót rendszerint nem készítő faj.
A Xysticus nemzetség fajai tipikusan nem klasszikus fogóhálóval vadásznak.
- Méreg és védekezés
- Emberre várhatóan csekély jelentőségű méreg; közvetlen megfogása kerülendő.
A méreganyag a zsákmány bénítását szolgálja; a faj nem ismert emberre veszélyesként.
- Aktivitás
- Aktivitás és táplálkozás: valószínűleg lesből vadászó, szabadon mozgó ragadozó; klasszikus zsákmányfogó háló készítése nem jellemző.
A Xysticus nemzetség fajai tipikusan lesből vadászó karolópókok; a talált fajleírás a talaj- és növényzeti előfordulást erősíti meg.
- Tartási igény
- Fogságban tartás és tenyésztés: nincs megbízható, fajspecifikus adat.
A keresett fajhoz a talált források nem adtak ellenőrzött fogságbeli tartási vagy tenyésztési adatot.
- Szaporodás
- Fajspecifikus tenyésztési adat nem ismert.
A kutatási jegyzet nem közöl ellenőrzött tenyésztési vagy szaporítási protokollt.
- Természetvédelmi helyzet
- Természetvédelmi státusz: a jelen jegyzetben nem meghatározott.
A talált források nem közöltek ellenőrzött, aktuális globális természetvédelmi kategóriát.
Hol él a természetben?
Fedezd fel az őshonos előfordulás országait.
Ország szintű áttekintés; a színezés nem jelenti az ország teljes területének benépesítését.
A felsorolás konzervatív, közvetlenül dokumentált országokra korlátozódik. A faj elterjedése ennél szélesebb: Európában, Észak-Amerikában és Ázsia több részén is ismert.
A jelölések a modell általános tudásából készültek, webes ellenőrzés nélkül.
Sematikus országos áttekintés; a kis szigetállamokat pont jelölheti.
Felismerés és megjelenés
A Xysticus luctuosus a Thomisidae, vagyis a karolópókfélék családjába tartozó faj. Teste zömök, lábai oldalirányban is jól mozgathatók, ezért a karolópókok jellegzetes módján oldalazva is közlekedhet.
A nőstények nagyobbak és általában feltűnőbb mintázatúak, míg a hímek testhossza 4,0–5,0 mm. A faj pontos felismeréséhez a terepi színjegyek mellett gyakran nagyítás és szakszerű határozás szükséges.
Magyar közneve nem rögzült megbízhatóan, ezért a tudományos név használata a legpontosabb. Ne keverd össze a hasonló kinézetű, szintén talajon vagy növényzeten vadászó Xysticus-fajokkal.
Felismerés és megjelenés
A Xysticus luctuosus kistermetű karolópók, amelynek testalkata a nemzetségre jellemzően zömök, lapított és oldalirányú mozgásra is alkalmas. A nőstények nagyobbak a hímeknél, testükön pedig feltűnő világos-sötét foltozottság jelenhet meg. A hímek testhossza 4,0–5,0 mm.
A színezete és a talajon, avarban vagy növényzeten való mozgása miatt terepen könnyen elkerüli a figyelmet. A pontos azonosításhoz rendszerint nagyítás, a test mintázatának és a párzószerveknek a vizsgálata szükséges. Egyetlen fénykép alapján ezért nem mindig különíthető el biztosan a hasonló Xysticus-fajoktól.
A fajhoz nem ismert rögzült magyar köznév, ezért az adatlap a tudományos nevét használja. A lábfesztávra nincs megbízható, fajszintű adat; a testhossz nem azonos a teljes kiterjedéssel.
Élőhely és elterjedés
A Xysticus luctuosus erdei és erdőszegélyi fajként ismert, de részben nyílt, savanyú talajú élőhelyeken is előfordulhat. A talajszint, az avar, a mohás felszín és az alacsony lágyszárú növényzet fontos mikroélőhelyei. Nedvesebb erdőrészletekben, erdőlápok és lápréti jellegű területek környezetében is megtalálták.
Elterjedése síkvidéktől hegyvidékig terjedő élőhelyekhez kapcsolódhat. A kutatási jegyzet szerint Európában többféle erdei élőhelyről ismert; Dániában például fenyvesekben, elegyes erdőkben, erdőlápokon és lápréti területeken is előkerült. Magyarországon többek között az Aggteleki-karszt területéről mutatták ki.
Felderítéséhez az avar és a talajszint átvizsgálása, valamint az alacsony növényzet óvatos kopogtatása vagy átfésülése lehet eredményes. Az előfordulási adatok nem jelentik azt, hogy minden hasonló erdőben gyakori lenne.
Táplálkozás és vadászat
A faj nem klasszikus fogóhálót készítő pók. Szabadon mozog a talajon, az avarban vagy a növényzet alsó szintjén, majd megfelelő helyen mozdulatlanul várakozik. Rejtőszíne és lapított testalkata segítheti, hogy a zsákmány észrevétlenül közel kerüljön hozzá.
A karolópókok általában élő, hozzájuk képest megfelelő méretű ízeltlábúakat ejtenek el. A Xysticus luctuosus természetes étrendjének fajszintű részletei nem ismertek a rendelkezésre álló jegyzetből, de a csoport életmódja alapján apró rovarok és más kisméretű ízeltlábúak lehetnek a zsákmányai.
A zsákmányt gyors láb- és csáprágómozdulatokkal ragadja meg, majd méreganyaggal bénítja. Fogságban emiatt nem adható hiteles etetési ütemterv vagy rovarméret-ajánlás.
Szaporodás és életciklus
A karolópókok szaporodásakor a hímnek óvatosan kell megközelítenie a nőstényt, mert a nagyobb nőstény megtámadhatja, ha zsákmánynak érzékeli. A pontos párzási viselkedésről és a Xysticus luctuosus teljes szaporodási ciklusáról a rendelkezésre álló jegyzet nem közöl részletes, fajspecifikus adatot.
A nőstény a petéket rendszerint védett helyen, növényi részekhez, avarhoz vagy más aljzathoz kapcsolódó petecsomóban helyezi el. A peték és a frissen kelt utódok kiszáradásra, lehűlésre és ragadozókra érzékenyek. A fiatal pókok több vedlésen át fejlődnek, és fokozatosan érik el a kifejlett alakot.
A terepi egyedek életkorát pusztán a méretükből nem lehet pontosan megállapítani. A kifejlett hímek és nőstények szezonális megjelenése, valamint a szaporodási időszak helyenként és élőhelyenként eltérhet.
Méret és élettartam
A biztosan rendelkezésre álló méretadat a hímekre vonatkozik: testhosszuk 4,0–5,0 mm. A nőstények nagyobbak a hímeknél, de a jelenlegi fajadat nem közöl megbízható nősténytesthossz-tartományt. Lábfesztávra nincs ellenőrzött fajszintű adat.
A testhossz mérésénél a lábak kinyújtott állapota nem számít bele, ezért a terepen látott teljes kiterjedés ennél nagyobbnak tűnhet. A zsákmány, a vedlés vagy a nőstény petékkel telt állapota átmenetileg megváltoztathatja a test alakját, de nem ad megbízható alapot az egyed korának becsléséhez.
A természetes élettartamról nincs hiteles, fajspecifikus adat a kutatási jegyzetben. Általános karolópókadatból nem lenne helyes pontos élettartamot levezetni.
Méreg és találkozás az emberrel
A Xysticus luctuosus méreganyaga a zsákmány elejtését szolgálja, és a faj nem ismert emberre veszélyes pókként. Kistermetű, rejtőzködő állat, amely inkább menekül, mintsem védekezésként nagyobb élőlényre támadjon.
Csípés embernél ennél a méretnél nem jellemző; közvetlenül kézbe fogni azonban nem szabad. A pókot ne nyomd a bőrödhöz, és megfigyeléshez használj edényt vagy fényképezőgépet. A harapás lehetősége és az egyéni érzékenység miatt is jobb kerülni a közvetlen érintkezést.
Ismeretlen eredetű bőrtünet, erős vagy gyorsan romló fájdalom, légzési panasz, illetve allergiás tünet esetén kérj orvosi segítséget. Ne próbáld a pókot újra megfogni az azonosítás kedvéért.
Tartás és felelős megfigyelés
A fajhoz nem került elő ellenőrzött, fajspecifikus fogságbeli tartási vagy tenyésztési protokoll. A természetben élő, kistermetű karolópókot ezért ne kezeld automatikusan terráriumi állatként, és befogása előtt tájékozódj az adott terület szabályairól.
Rövid megfigyeléshez csak biztonságosan szellőző, szökésbiztos tartó használható, közvetlen napfénytől és túlmelegedéstől védve. A tartóban legyen a faj eredeti környezetéhez hasonló, átmeneti búvóhely, de ne zsúfold túl nedves anyaggal. A páratartalom, a hőmérséklet, az etetés és a vedléshez szükséges nyugalom fajspecifikus adatok hiányában nem adható meg felelősen.
Ne fogdosd, ne etesd ismeretlen eredetű rovarokkal, és ne engedd szabadon idegen élőhelyen. A legkíméletesebb választás az élőhelyen végzett fényképezés és a példány visszahagyása ugyanazon a helyen.
Hasonló fajok és megkülönböztetés
A Xysticus luctuosus elkülönítése terepen nem mindig egyszerű. Több karolópókfaj hasonló, barnás vagy foltos színezetű, és ugyanúgy előfordulhat avarban, alacsony növényzetben vagy erdőszegélyen. A nőstények testmintázata feltűnőbb lehet, de a szín önmagában nem elegendő biztos meghatározáshoz.
A határozásnál a test arányait, a potroh mintázatát, a lábak színezetét, a szőrözöttséget és az ivarszervek bélyegeit együtt kell figyelembe venni. A hímek kisebb mérete és eltérő megjelenése miatt ugyanannak a fajnak a nőstényétől is nehezebben felismerhetők.
Régebbi szakirodalomban a Xysticus lutulentus név alatt is szerepelhet, amelyet a jegyzet korábbi névként vagy szinonimaként említ. Régi határozó használatakor ezért a névhasználat történetét is ellenőrizni kell.
Természetvédelmi tudnivalók
A faj természetvédelmi státusza a rendelkezésre álló adatjegyzetben nincs meghatározva. Ezért nem állítható biztosan, hogy valamely aktuális globális kategóriába sorolták, illetve az sem, hogy hazai állományai milyen trendet mutatnak.
A Xysticus luctuosus élőhelyét az erdők szerkezete, a nedvességi viszonyok, az avartakaró és a lágyszárú növényzet állapota egyaránt befolyásolhatja. A talaj felszínének rendszeres bolygatása, az avar teljes eltávolítása, a nedves erdőfoltok kiszárítása és a vegyszerhasználat kedvezőtlen lehet az ilyen életközösségek számára.
Megfigyeléskor ne fordítsd fel tartósan a köveket és farönköket, ne gyűjts be példányt engedély nélkül, és a vizsgált mikroélőhelyet állítsd vissza. Védett területen mindig tartsd be a helyi szabályokat; egy ritka vagy nehezen felismerhető faj előkerülését érdemes dokumentálni és szakértőnek jelezni.
Kérdezted? Megválaszoljuk.
Gyakori kérdések
Készít-e fogóhálót a Xysticus luctuosus?
Nem jellemző rá a klasszikus zsákmányfogó háló készítése. A talajon vagy alacsony növényzetben várakozik, majd megfelelő közelségből ragadja meg az áldozatát.
Magyarországon is előfordul?
Igen. Magyarországi előfordulását is kimutatták, többek között az Aggteleki-karszton. Megtalálása célzott terepi kutatást igényel, mert kistermetű és rejtőzködő életmódú.
Tartható terráriumban?
Elméletileg egy kistermetű ragadozó pók rövid ideig megfigyelhető megfelelően szellőző, biztonságos tartóban, de ehhez ennél a fajnál nincs ellenőrzött tartási protokoll. Vad példány befogása helyett felelős döntés a természetes élőhelyen történő megfigyelés.
Veszélyes az emberre?
Nem ismert emberre veszélyes fajként. Méreganyaga a zsákmány megbénítását szolgálja, a csípés pedig ennél a kistermetű póknál ritka és többnyire csak közvetlen nyomás vagy durva megfogás esetén képzelhető el.
Mekkora ez a pók?
A hím testhossza 4,0–5,0 mm. A nőstények ennél nagyobbak, de a jelenlegi adatjegyzet nem közöl ellenőrzött nősténytesthossz-tartományt. Fajszintű lábfesztáv-adat nem ismert.
Xysticus luctuosus
Xysticus luctuosus (Blackwall, 1836)

A Xysticus luctuosus a karolópókfélék kistermetű, talajon és alacsony növényzetben élő faja. Erdőkben, erdőszegélyeken és nedvesebb élőhelyeken fordul elő, zsákmányát többnyire lesből, fogóháló nélkül ejti el. Magyarországon is kimutatták, de fogságbeli tartásáról kevés megbízható adat áll rendelkezésre.
Legfontosabb jellemzők
- Testhossz
- Hím testhossza: 4,0–5,0 mm.
- Lábfesztáv
- Lábfesztáv: nincs megbízható, fajszintű adat.
- Élettartam
- Nem ismert megbízható fajspecifikus adat.
- Elterjedés
- Karolópókfélék (Thomisidae); rögzült magyar fajnév nem került elő.
- Táplálkozás
- Valószínűleg apró rovarokkal és más kisméretű ízeltlábúakkal táplálkozik.
- Természetes élőhely
- Élőhely: erdők talajszintje, avar- és lágyszárúszintje; nedvesebb élőhelyeken is előfordul.
- Háló és vadászati mód
- Lesből vadászó, fogóhálót rendszerint nem készítő faj.
- Méreg és védekezés
- Emberre várhatóan csekély jelentőségű méreg; közvetlen megfogása kerülendő.
- Aktivitás
- Aktivitás és táplálkozás: valószínűleg lesből vadászó, szabadon mozgó ragadozó; klasszikus zsákmányfogó háló készítése nem jellemző.
- Tartási igény
- Fogságban tartás és tenyésztés: nincs megbízható, fajspecifikus adat.
- Szaporodás
- Fajspecifikus tenyésztési adat nem ismert.
- Természetvédelmi helyzet
- Természetvédelmi státusz: a jelen jegyzetben nem meghatározott.
Felismerés és megjelenés
A Xysticus luctuosus a Thomisidae, vagyis a karolópókfélék családjába tartozó faj. Teste zömök, lábai oldalirányban is jól mozgathatók, ezért a karolópókok jellegzetes módján oldalazva is közlekedhet.A nőstények…
Élőhely és elterjedés
A Xysticus luctuosus erdei és erdőszegélyi fajként ismert, de részben nyílt, savanyú talajú élőhelyeken is előfordulhat. A talajszint, az avar, a mohás felszín és az alacsony lágyszárú növényzet fontos mikroélőhelyei.…
Tartás és felelős megfigyelés
A fajhoz nem került elő ellenőrzött, fajspecifikus fogságbeli tartási vagy tenyésztési protokoll. A természetben élő, kistermetű karolópókot ezért ne kezeld automatikusan terráriumi állatként, és befogása előtt…


