
Rendszertani besorolás
- Ország
- Állatok · Animalia
- Törzs
- Ízeltlábúak · Arthropoda
- Osztály
- Pókszabásúak · Arachnida
- Rend
- Pókok · Araneae
- Alrend
- Nincs megadva
- Család
- Nincs megadva
- Nem
- Trochosa
A Trochosa terricola közepes termetű, talajlakó farkaspók, amely fogóháló helyett aktívan vadászik apró ízeltlábúakra. Széles holarktikus elterjedésű, többféle élőhelyen előfordul, és emberre nézve nem tekinthető veszélyesnek.
A faj legfontosabb adatai
Méret, életmód és a fajra jellemző tudnivalók, könnyen áttekinthetően.
- Tudományos név
- Trochosa terricola
Az elfogadott név és családbesorolás taxonómiai katalógussal ellenőrzött.
- Testhossz
- Hím: 7–9 mm; nőstény: 7–14 mm. Ezek testhosszak, a lábak nélkül.
A Spiders of Europe külön közli a két ivar testhosszát.
- Lábfesztáv
- A lábfesztáv nem ismert kellő bizonyossággal; nem azonos a 7–14 mm-es testhosszal.
Megbízható, fajspecifikus lábfesztávadatot a felhasznált szakforrások nem közölnek.
- Élettartam
- Vadon hozzávetőleg kétéves életciklusú lehet; kifejlett példányok több évszakban is megfigyelhetők. Fogságbeli élettartamáról nincs biztos fajspecifikus adat.
A Spiders of Europe megközelítőleg kétéves életciklust jelez.
- Elterjedés
- Észak-Amerikában, Európában és Ázsia mérsékelt égövi részein honos, kelet felé Kínáig és Japánig.
A World Spider Catalog és a Spiders of Europe egyaránt széles holarktikus elterjedést ad meg.
- Táplálkozás
- Apró rovarokat és más talajlakó ízeltlábúakat, alkalmanként kisebb pókokat zsákmányol.
A farkaspókok talajon vadászó ragadozók, amelyek főként rovarokat, kisebb részben más pókokat fogyasztanak.
- Természetes élőhely
- A talajszinten él avarban és alacsony növényzet között; erdőkben, gyepekben, fenyéreken és bolygatott területeken egyaránt előfordul.
Brit fajadatok erdőt, gyepet, fenyérest, ipari területet, kövek és farönkök alját is felsorolják.
- Háló és vadászati mód
- Zsákmányfogó hálót nem épít; selymét petezsákhoz, biztosítófonálhoz és rejtekhely kialakításához használhatja.
A faj aktív vadász, nem fogóhálóra támaszkodik.
- Méreg és védekezés
- Mérge a zsákmány elejtését szolgálja; embernél jelentős mérgezés nem várható. Kézbe venni ettől függetlenül nem ajánlott.
A farkaspókokat emberre nézve általában veszélytelennek tekintik, de minden óvatlanul megfogott pók védekezhet.
- Aktivitás
- Elsősorban éjszakai, talajon mozgó vadász; nappal kövek, faanyag vagy avar alatt pihenhet.
A fajadatlap éjszakai aktivitást, árnyékos és közepes nedvességű élőhelyeket jelez.
- Tartási igény
- Fogságbeli tartása nem javasolt kezdőknek. Vadon fogott példányt célszerű az észlelés helyén szabadon hagyni; biztos gondozási és várható élettartamadatok nem ismertek.
Nem elterjedt hobbiállat, és fajspecifikus tartástechnológiája nincs kellően dokumentálva.
- Szaporodás
- A nőstény hordozza a petezsákot; kelés után a fiatalok rövid ideig a hátán maradnak, majd önállóan szétszélednek.
A nőstény farkaspókok a petezsákot a szövőszemölcsökhöz erősítve hordozzák, a kikelt fiatalok pedig ideiglenesen a potrohon utaznak.
- Természetvédelmi helyzet
- Regionálisan gyakori és széles körben elterjedt; globális veszélyeztetettségi státusza nem ismert, ezért stabilnak vagy hivatalosan nem veszélyeztetettnek nem célszerű minősíteni.
Széles elterjedésű és több európai térségben gyakori, de globális, fajszintű természetvédelmi értékelést a felhasznált források nem adnak.
Hol él a természetben?
Fedezd fel az őshonos előfordulás országait.
Ország szintű áttekintés; a színezés nem jelenti az ország teljes területének benépesítését.
Széles holarktikus elterjedésű faj. A lista a szakadatbázisokkal egyértelműen alátámasztható országokra korlátozódik; a „Közép-Ázsia” jellegű, országokra nem bontott térségi adatokat nem részletezi.
A jelölések a modell általános tudásából készültek, webes ellenőrzés nélkül.
Sematikus országos áttekintés; a kis szigetállamokat pont jelölheti.
Röviden a fajról
Az erdei farkaspók, tudományos nevén Trochosa terricola Thorell, 1856, a farkaspókok családjába (Lycosidae) tartozó, közepes termetű faj. Talajlakó ragadozó, amely avarban, alacsony növényzet között, kövek és farönkök alatt keres menedéket. Elsősorban éjszaka mozog és vadászik.
Zsákmányfogó hálót nem készít, hanem apró rovarokat, más ízeltlábúakat és esetenként kisebb pókokat ejt el. Selymét ettől még használja: biztosítófonalat húzhat, rejtekhelyet alakíthat ki, a nőstény pedig selyemből készíti petezsákját.
Emberrel szemben menekülő természetű, jelentős egészségügyi veszélyt nem jelent. A „teljesen ártalmatlan” megfogalmazás azonban túl kategorikus, mert a kézzel megfogott vagy beszorított pók elméletileg védekező harapást ejthet.
Megjelenés és azonosítás
A faj zömök testalkatú, barnás vagy szürkésbarna farkaspók, amelynek mintázata jól beleolvad az avarba és a talaj felszínébe. A hím testhossza 7–9 mm, a nőstényé 7–14 mm; ezek az adatok a lábakat nem tartalmazzák. Megbízható fajspecifikus lábfesztávadat nem ismert.
Teste két fő részből, előtestből és potrohból áll. Nyolc szeme a farkaspókokra jellemző elrendezésű; közülük a nagyobb szemek a tájékozódásban és a mozgás érzékelésében is szerepet játszanak. A lábak és a test érzékszőrei a talaj rezgéseit, a légmozgást és a közeli érintést közvetítik.
Az előtest világos középsávjában két sötétebb hosszanti folt látható, de ez inkább a Trochosa nem jellegzetessége, mint biztos fajbélyeg. A nőstény potroha vörösesbarna árnyalatú, a hím első lábai sötétebbek lehetnek. A közeli rokon fajok miatt fénykép alapján az azonosítás gyakran bizonytalan.

Elterjedés
A Trochosa terricola széles holarktikus elterjedésű faj. Észak-Amerikában, Európában és Ázsia mérsékelt égövi részein honos; elterjedése kelet felé Kínáig és Japánig tart. Az észak-amerikai jelenlétét nem indokolt bizonyíték nélkül újabb betelepedésként értelmezni.
Neve ellenére nem kizárólag erdei pók. Lombos és tűlevelű erdőkben, gyepekben, fenyéreken, magasabban fekvő területeken, kertekben és bolygatott élőhelyeken is megtalálható. Sokféle környezetben megélhet, ha a talajon megfelelő búvóhelyeket és elegendő zsákmányt talál.

Élőhely és életmód
A faj a talajszint változatos mikroélőhelyeit használja. Avarban, mohás vagy növényzettel fedett felszínen, kövek, fakéreg és kidőlt faanyag alatt húzódhat meg. Árnyékos, közepes nedvességű területeken gyakori lehet, de szárazabb gyepekben és fenyéres élőhelyeken is előfordul.
Főként éjszakai vadász. Nappal rejtekhelyén pihenhet, sötétedés után pedig a talajon járva kutat zsákmány után. Mozgás és rezgések érzékelésében a látása mellett a lábakon és a testen található érzékszőrek is fontosak.
Becsült életciklusa a vadonban hozzávetőleg két év lehet, és kifejlett példányok több évszakban is megfigyelhetők. Fogságban várható élettartamáról nincs kellően megbízható, fajspecifikus adat.
Táplálkozás
Ragadozóként főként apró rovarokat és más talajlakó ízeltlábúakat fogyaszt, alkalmanként kisebb pókokat is elejthet. Nem vár mozdulatlanul egy fogóhálóban: a talaj felszínén kutat, érzékeli a préda mozgását, majd rövid rohammal megragadja.
Mérge és emésztőnedvei a zsákmány ártalmatlanná tételét, illetve külső előemésztését szolgálják. A faj részt vesz a talajszinten élő gerinctelenek állományának szabályozásában, de jelenléte önmagában nem használható egy élőhely egészségi állapotának biztos jelzőjeként.
Szaporodás és utódgondozás
A hím rezgésekkel és jellegzetes lábmozdulatokkal udvarolhat a nősténynek. A spermát a párzást megelőzően feltöltött tapogatólábai segítségével juttatja a nőstény ivarnyílásába.
A nőstény selyemből készült petezsákot hordoz a szövőszemölcseihez rögzítve. Kelés után a fiatalok felkapaszkodnak a potrohára, és rövid ideig ott maradnak, mielőtt szétszélednének. Az anya hordozással védelmet biztosít, de nem tanítja és rendszerint nem eteti őket; ebben a kezdeti időszakban a fiatalok főként saját szikanyagukból élnek.
Természetvédelmi helyzet
A faj nagy területen elterjedt, és több európai régióban gyakorinak számít. Ebből azonban nem következik automatikusan, hogy teljes állománya stabil, vagy hogy hivatalosan nem veszélyeztetett: globális, fajszintű természetvédelmi értékelése nem ismert.
Helyi állományait az avar és a holtfa eltávolítása, a talaj bolygatása, a növényvédő szerek használata és az élőhelyek átalakítása kedvezőtlenül érintheti. Kertben a búvóhelyek részleges meghagyásával és a szükségtelen vegyszerhasználat kerülésével segítheted a talajlakó gerinctelenek fennmaradását.
Megfigyelési érdekességek
Az erdei farkaspók életmódjának egyik legfeltűnőbb sajátossága az aktív, talajszinti vadászat. Sötétedés után fejlámpával keresve a farkaspókok nagyobb szemei visszaverhetik a fényt, ezért apró fénylő pontokként válhatnak észrevehetővé. Ez a megfigyelési módszer nem helyettesíti a faji azonosítást.
- Elsősorban éjszaka aktív.
- Fogóhálót nem készít.
- Nappal avar, kövek vagy faanyag alatt rejtőzhet.
- A nőstény magával hordozza a petezsákot és a frissen kikelt utódokat.
Megfigyeléskor ne bolygasd feleslegesen a búvóhelyét, és ne fogd meg kézzel. A pókokról szóló eredeti, általános háttéranyag itt érhető el: Pókok.
Felelős megfigyelés és tartás
A Trochosa terricola nem elterjedt hobbiállat, és hosszú távú tartásához nincs kellően dokumentált fajspecifikus útmutató. Vadon fogott példányt inkább hagyj az élőhelyén. Ha rövid ideig megfigyeled, használj jól szellőző, szökésbiztos edényt, benne az eredeti élőhelyről származó kevés avarral és megfelelő búvóhellyel; ez nem helyettesíti a természetes környezetet.
Az állatot ne fogd kézbe, ne tedd közvetlen napsütésre, és ne hagyd kiszáradni vagy vízbe fulladni. Átmeneti elhelyezéskor csak a testéhez igazodó, apró élő zsákmány jöhet szóba, de rövid megfigyelés alatt az etetés rendszerint nem szükséges. Engedd vissza mielőbb pontosan oda, ahol találtad, ha ez biztonságosan megoldható.
Kérdezted? Megválaszoljuk.
Gyakori kérdések
Készít zsákmányfogó hálót az erdei farkaspók?
Nem. Vadászatkor nem fogóhálóra támaszkodik, de selymet használ biztosítófonálhoz, rejtekhelyhez és petezsák készítéséhez.
Veszélyes az emberre?
Nem tekintik emberre veszélyes fajnak. Védekezéskor elméletileg haraphat, ezért ne fogd meg kézzel; jelentős mérgezés nem várható.
Fényképről biztosan azonosítható?
Gyakran nem. A Trochosa terricola és közeli rokonai biztos elkülönítéséhez rendszerint az ivarszervek mikroszkópos vizsgálata szükséges.
Kizárólag erdőkben él?
Nem. Talajlakó fajként avarban, alacsony növényzetben, kövek és farönkök alatt, kertekben és más megfelelő búvóhelyeken is megjelenhet.
Érdemes terráriumban tartani?
Kezdőknek és tartós hobbiállatként nem ajánlott. A vadon talált példányt célszerű békén hagyni, illetve rövid megfigyelés után ugyanott szabadon engedni.
Földi farkaspók (Trochosa terricola)
Trochosa terricola

A Trochosa terricola közepes termetű, talajlakó farkaspók, amely fogóháló helyett aktívan vadászik apró ízeltlábúakra. Széles holarktikus elterjedésű, többféle élőhelyen előfordul, és emberre nézve nem tekinthető veszélyesnek.
Legfontosabb jellemzők
- Testhossz
- Hím: 7–9 mm; nőstény: 7–14 mm. Ezek testhosszak, a lábak nélkül.
- Lábfesztáv
- A lábfesztáv nem ismert kellő bizonyossággal; nem azonos a 7–14 mm-es testhosszal.
- Élettartam
- Vadon hozzávetőleg kétéves életciklusú lehet; kifejlett példányok több évszakban is megfigyelhetők. Fogságbeli élettartamáról nincs biztos…
- Elterjedés
- Észak-Amerikában, Európában és Ázsia mérsékelt égövi részein honos, kelet felé Kínáig és Japánig.
- Táplálkozás
- Apró rovarokat és más talajlakó ízeltlábúakat, alkalmanként kisebb pókokat zsákmányol.
- Természetes élőhely
- A talajszinten él avarban és alacsony növényzet között; erdőkben, gyepekben, fenyéreken és bolygatott területeken egyaránt előfordul.
- Háló és vadászati mód
- Zsákmányfogó hálót nem épít; selymét petezsákhoz, biztosítófonálhoz és rejtekhely kialakításához használhatja.
- Méreg és védekezés
- Mérge a zsákmány elejtését szolgálja; embernél jelentős mérgezés nem várható. Kézbe venni ettől függetlenül nem ajánlott.
- Aktivitás
- Elsősorban éjszakai, talajon mozgó vadász; nappal kövek, faanyag vagy avar alatt pihenhet.
- Tartási igény
- Fogságbeli tartása nem javasolt kezdőknek. Vadon fogott példányt célszerű az észlelés helyén szabadon hagyni; biztos gondozási és várható élettartamadatok nem ismertek.
- Szaporodás
- A nőstény hordozza a petezsákot; kelés után a fiatalok rövid ideig a hátán maradnak, majd önállóan szétszélednek.
- Természetvédelmi helyzet
- Regionálisan gyakori és széles körben elterjedt; globális veszélyeztetettségi státusza nem ismert, ezért stabilnak vagy hivatalosan nem veszélyeztetettnek nem célszerű minősíteni.
Megjelenés és azonosítás
A faj zömök testalkatú, barnás vagy szürkésbarna farkaspók, amelynek mintázata jól beleolvad az avarba és a talaj felszínébe. A hím testhossza 7–9 mm, a nőstényé 7–14 mm; ezek az adatok a lábakat nem tartalmazzák.…
Elterjedés
A Trochosa terricola széles holarktikus elterjedésű faj. Észak-Amerikában, Európában és Ázsia mérsékelt égövi részein honos; elterjedése kelet felé Kínáig és Japánig tart. Az észak-amerikai jelenlétét nem indokolt…
Élőhely és életmód
A faj a talajszint változatos mikroélőhelyeit használja. Avarban, mohás vagy növényzettel fedett felszínen, kövek, fakéreg és kidőlt faanyag alatt húzódhat meg. Árnyékos, közepes nedvességű területeken gyakori lehet, de…


