A faj helye az élővilágban

Rendszertani besorolás

Ország
Állatok · Animalia
Törzs
Ízeltlábúak · Arthropoda
Osztály
Pókszabásúak · Arachnida
Rend
Pókok · Araneae
Alrend
Főpókok (Araneomorphae)
Család
Agelenidae
Nem
Eratigena
Tudományos névEratigena atrica(C. L. Koch, 1843)
Ismerd meg közelebbről

Az Eratigena atrica, közismert magyar nevén nagy zugpók, Európában őshonos zugpókféle, amely épületekben, pincékben és más árnyékos, védett helyeken is megtelepedhet. Tölcsérbe futó, nem ragadós lepelhálót készít, és megjelenése ellenére emberre általában nem veszélyes.

Ismerd meg egy pillantással

A faj legfontosabb adatai

Méret, életmód és a fajra jellemző tudnivalók, könnyen áttekinthetően.

Tudományos név
Eratigena atrica (C. L. Koch, 1843)

A World Spider Catalog és az araneae adatbázis elfogadott névként közli.

Testhossz
A hím testhossza általában 10–14 mm, a nőstényé 11–16 mm.

Hím: 10–14 mm; nőstény: 11–16 mm testhossz.

Lábfesztáv
A hím lábfesztávolsága meghaladhatja a 6 cm-t; ez nem azonos a testhosszal.

Magyar fajleírás szerint a hím lábfesztávolsága 6 cm-nél is több lehet.

Élettartam
Fajspecifikus élettartama nem dokumentált

A hím és nőstény, illetve a vadon és fogság adatait külön kezeld.

Elterjedés
nagy zugpók

Magyar pókfaunisztikai és kertészeti fajlistákon szereplő magyar név.

Táplálkozás
Ragadozó; főként kisebb ízeltlábúakkal, köztük rovarokkal táplálkozik.

A zugpókok hálójukból kirohanva, illetve szabadon kutatva ejtik el zsákmányukat.

Természetes élőhely
Élőhelye épületek, pincék, fészerek, repedések, kövek alatti védett helyek és egyes természetes, árnyékos mikroélőhelyek.

Árnyékos, meleg helyeken, kövek alatt és gyakran épületekben él; troglofil faj.

Háló és vadászati mód
Teraszos, tölcsérszerű búvóhelybe futó lepelhálót sző; a háló nem ragadós.

A fajra a zugpókok tölcsérben végződő, vízszintes lepelhálója jellemző.

Méreg és védekezés
Mérge emberre általában csekély jelentőségű; védekezésből haraphat, de orvosi ellátás rendszerint nem szükséges.

A forrás szerint haraphat, de a harapás rendszerint nem súlyos, a helyi duzzanat rövid idő alatt elmúlik.

Aktivitás
Többnyire éjszaka és a párzási időszakban aktív; a kóborló hímek lakásokba is bekerülhetnek.

A hímek párt keresve elhagyják hálójukat, ezért gyakrabban kerülnek szem elé.

Tartási igény
Rövid megfigyeléshez szellőző edény és búvóhely használható, majd az egyedet ugyanazon védett környezetben engedd szabadon.

A tartós fogság és a tenyésztés nem kezeli automatikusan ezt a vadon élő fajt hobbiállatként.

Szaporodás
A szaporodás során a hím elhagyhatja hálóját; a pontos fogságbeli tenyésztési követelmények bizonytalanok.

A hímek párt keresve kóborolnak; a részletes fajspecifikus tenyésztési adatok itt nem kellően biztosak.

Természetvédelmi helyzet
Régebbi forrásokban Tegenaria atrica, illetve az Eratigena atrica-csoport más nevei is előfordulhatnak; a fajhatárok történetileg vitatottak.

A csoport taxonómiájáról szóló szakirodalmi összefoglaló szerint a korábbi összevonást később ismételt elkülönítés követte.

A vadon az otthona

Hol él a természetben?

Fedezd fel az őshonos előfordulás országait.

Őshonos előfordulás országaiA narancssárga országok az adatlapban megadott őshonos előfordulást mutatják. A jelölés nem az ország teljes területére vonatkozó elterjedés.Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint Maarten
Őshonos előfordulás

Ország szintű áttekintés; a színezés nem jelenti az ország teljes területének benépesítését.

A faj globális elterjedését a World Spider Catalog Európára adja meg; Észak-Amerikába behurcolták. A felsorolás csak biztosan dokumentált európai országokat tartalmaz.

A jelölések a modell általános tudásából készültek, webes ellenőrzés nélkül.

Sematikus országos áttekintés; a kis szigetállamokat pont jelölheti.

Felismerés és megjelenés

Az Eratigena atrica nagy zugpók, a zugpókfélék családjának feltűnő, de többnyire békés képviselője. Teste a hosszú lábak miatt nagyobbnak tűnik, mint amekkora a testhossza alapján valójában. Színezete barnás, hálója pedig lapos, teraszos lepelből és az abból nyíló tölcsérszerű búvóhelyből áll.

A fajt főleg épületek, pincék, fészerek és árnyékos, védett kültéri helyek közelében figyelheted meg. A hímek párzás idején kóborolnak, ezért gyakrabban kerülnek szem elé, mint a hálójukban rejtőző nőstények.

Felismerés és megjelenés

Az Eratigena atrica nagy termetű, hosszú lábú zugpókféle. Teste barnás, szürkésbarna vagy csaknem feketébe hajló árnyalatú lehet, a potrohon és a fejtokon rendszerint halványabb rajzolattal. A mintázat egyedenként és a fényviszonyoktól függően változónak látszik, ezért pusztán a szín alapján nem mindig azonosítható biztosan.

A testhossz önmagában nem rendkívüli: a hím általában 10–14 mm, a nőstény 11–16 mm. A látványos méretet a nagyon hosszú, vékony lábak adják. A hím lábfesztávolsága meghaladhatja a 6 cm-t, ez azonban nem azonos a testhosszal. A nőstény rendszerint zömökebb, a hím lábai arányosan nyúlánkabbak.

A pók nem rovar, hanem a pókszabásúak közé tartozik. Nyolc lába, csápok hiánya és testfelépítése alapján a pókok közé sorolható. Biztos fajazonosításhoz a külső bélyegeken túl gyakran a párzószervek vizsgálata is szükséges, különösen a hasonló zugpókfajok esetében.

Élőhely és elterjedés

Az Eratigena atrica Európában őshonos, és Magyarországon is előfordul. Elsősorban olyan helyeket választ, ahol sötét, viszonylag nyugodt és száraz vagy mérsékelten nedves menedéket talál. Gyakori lehet épületekben, pincékben, fészerekben, garázsokban, repedésekben és kövek alatt.

Természetesebb környezetben árnyékos mikroélőhelyeken, szikla- és kőrakások védett réseiben, korhadó anyagok közelében vagy más, takarást nyújtó helyeken élhet. A faj troglofil: kedveli a barlangszerű, sötét zugokat, de nem kizárólag föld alatti élőhelyekhez kötődik.

Az emberi települések számára kedvező élőhelyet kínálnak. A falak és épületek repedései, a pincék, melléképületek és ritkán bolygatott sarkok stabil búvóhelyet és rendszerint elegendő zsákmányt biztosítanak.

Táplálkozás és vadászat

Az Eratigena atrica ragadozó. Főként kisebb ízeltlábúakkal, köztük rovarokkal táplálkozik. A háló nem ragadós, ezért nem úgy működik, mint a gömbhálós pókok ragadós fogóhálója. A lepelháló elsősorban a mozgó zsákmány érzékelését és a pók gyors kirohanását segíti.

A pók a háló rezgéseiből érzékeli, ha zsákmány érkezik vagy érintkezik a szállal. Ekkor gyorsan előrohan, megragadja az állatot, majd a búvóhelyre húzhatja. A faj a hálótól távolabb is kutathat, különösen akkor, ha a környezetben megfelelő zsákmányt talál.

Fogságban rövid megfigyelés során kis, megfelelő méretű ízeltlábú adható, de a maradék zsákmányt el kell távolítani, és a pókot nem szabad túletetni. A természetben a táplálék elérhetősége évszakonként és az élőhely típusától függően változik.

Szaporodás és életciklus

A szaporodási időszakban a hímek elhagyják a hálójukat és párt keresve kóborolnak. Emiatt a lakásokban és folyosókon feltűnő, gyorsan mozgó zugpókok között gyakran hímek vannak. A nőstény többnyire a háló és a búvóhely közelében marad.

A párzás során a hímnek óvatosan kell közelítenie a nőstényhez, mert a nagyobb nőstény védekező vagy zsákmányszerző mozdulattal reagálhat. A részletes párzási és kokonfejlődési adatok a megadott anyagban nem szerepelnek kellő bizonyossággal, ezért ezekre nem adható pontos fajspecifikus időrend.

A zugpókok nőstényei petecsomót készítenek, amelyet védett helyen őrizhetnek vagy a búvóhelyhez rögzíthetnek; az Eratigena atrica pontos, helyi szaporodási sajátosságait azonban a terepi körülmények és a közeli fajokkal való taxonómiai keveredés is nehezíti.

Méret és élettartam

A hím testhossza általában 10–14 mm, a nőstényé 11–16 mm. A hím lábfesztávolsága meghaladhatja a 6 cm-t; ez az adat a teljesen kinyújtott lábak által befogott távolságra vonatkozik, nem a test hosszára.

A kifejlett egyedek méretét a nem, az életkor, a tápláltság és a vedlések állapota is befolyásolhatja. A lábak sérülése, a test összehúzódása és a fényképezési perspektíva jelentősen módosíthatja a becsült méretet.

A faj élettartamáról a megadott anyag nem közöl olyan biztos, fajspecifikus értéket, amelyet általánosan érvényes adatként lehetne megadni. A pókok fejlődése vedlésekhez kötött; az ivarérettség elérése után a hímek és a nőstények életmenete eltérhet.

Méreg és találkozás az emberrel

Az Eratigena atrica mérge emberre általában csekély jelentőségű. Nem támadja meg az embert, és harapás többnyire csak akkor fordulhat elő, ha a pókot megfogják, beszorítják vagy közvetlenül nyomás éri. A megadott adatok szerint a harapás rendszerint nem súlyos, a helyi duzzanat rövid idő alatt elmúlik.

A nagy test és a gyors futás ijesztő lehet, de önmagában nem jelzi, hogy a faj veszélyes. Ne szorítsd sarokba és ne próbáld kézzel megfogni. Egy pohárral vagy más sima falú edénnyel, alácsúsztatott papírlappal biztonságosan eltávolítható a lakótérből.

Szokatlanul erős vagy tartós tünet, kiterjedő duzzanat, légzési nehézség, illetve ismert allergia esetén kérj orvosi tanácsot. Ne alkalmazz találomra gyógyszert vagy házi kezelést, és ne állítsd biztosan, hogy minden bőrtünetet ez a faj okozott.

Tartás és felelős megfigyelés

Ez a faj nem tipikus terráriumi állat, hanem gyakori, vadon és épületekben élő pók. Tartós fogságban tartása csak akkor indokolt, ha a cél rövid idejű, felelős megfigyelés vagy oktatás. Vadon talált egyedet ne vásárolj ellenőrizetlen forrásból, és ne szállítsd más élőhelyre.

Rövid megfigyeléshez használj jól szellőző, biztonságosan zárható, tágas edényt, amelyben egy ferdén elhelyezett kartondarab, kéregdarab vagy más stabil felület hálóalapot és búvóhelyet ad. Kerüld a tűző napot, a túlmelegedést, a pangó vizet és a vegyszerrel kezelt anyagokat.

Ragadozóként kis méretű, megfelelően azonosított élő vagy frissen elpusztult ízeltlábúakkal táplálható, de a fogságbeli etetés fajspecifikus igényeiről itt nem áll rendelkezésre részletes, biztos adat. Ne adj neki nagyobb zsákmányt, és ne próbáld kézzel megfogni. A megfigyelés végén ugyanazon épület védett, árnyékos környezetében engedd szabadon.

Az élettartamra és a tartós fogságbeli sikeres tenyésztésre nincs itt kellően biztos, fajspecifikus adat. Ezért ne kezeld a fajt kezdőknek ajánlott hobbiállatként, és ne építs hosszú távú tartási tervet általános zugpók-adatokra.

Hasonló fajok és megkülönböztetés

Az Eratigena atrica legfontosabb megkülönböztetési nehézsége, hogy több nagy termetű zugpók nagyon hasonló. Régebbi szakirodalomban a faj Tegenaria atrica néven szerepelhet, és a Tegenaria gigantea név is előfordulhat. Ezek a régi elnevezések nem feltétlenül jelentenek más, biztosan elkülönülő példányt.

A háló típusa, a hosszú lábak, a barnás színezet és az épületekhez való kötődés önmagában csak csoportszintű támpont. A Tegenaria és Eratigena nemzetségek nagy zugpókjai között a biztos elkülönítéshez sok esetben ivarérett hím vagy nőstény, jó minőségű részletfotó, illetve szakértői vizsgálat kell.

A régi forrásokban szereplő név alapján ezért ne állíts fel azonnal külön fajazonosítást. A tudományos név változását a taxonómiai revíziók és a korábban összevont, majd ismét elkülönített fajok története magyarázza.

Természetvédelmi tudnivalók

Az Eratigena atrica Magyarországon nem tekinthető ritka, különleges védelmi beavatkozást igénylő fajnak a rendelkezésre álló adatok alapján. Gyakran éppen az emberi építmények biztosítanak számára megfelelő mikroélőhelyet.

Jelenléte a környezetben hasznos is lehet, mert rovarokat és más kisebb ízeltlábúakat zsákmányol. Egy-egy háló eltávolítása helyett érdemes először mérlegelni, hogy valóban zavaró helyen van-e. A pincék, fészerek és ritkán használt tárolók pókjai a helyi táplálékhálózat részei.

Vadon élő egyedet ne gyűjts be pusztán dekorációs vagy kereskedelmi célból. Ha lakótérbe téved, kíméletesen vezesd ki, és a rovarirtó szerek használatát se tekintsd automatikus megoldásnak.

Kérdezted? Megválaszoljuk.

Gyakori kérdések

Veszélyes az Eratigena atrica az emberre?

Általában nem. Védekezésből haraphat, ha megfogják vagy beszorul, de a harapás rendszerint enyhe, átmeneti helyi duzzanattal jár. Ne próbáld kézzel megfogni; hagyd elvonulni, vagy pohárral és papírlappal óvatosan helyezd át.

Miért jelenik meg ez a pók gyakran a lakásban?

Leggyakrabban a kóborló hím kerül szem elé, amely párzási időszakban elhagyja a hálóját. Bejuthat ajtó- és ablakréseken, pincékből vagy melléképületekből is.

Milyen hálót készít az Eratigena atrica?

Vízszintes, teraszos lepelhálót sző, amely hátul tölcsérszerű búvóhelybe keskenyedik. A háló nem ragadós; a pók a rezgéseket érzékeli, majd gyorsan kiront a zsákmányért.

Mekkora ez a pók?

A hím testhossza általában 10–14 mm, a nőstényé 11–16 mm. A hosszú lábak miatt a teljes kiterjedése jóval nagyobbnak látszik; a hím lábfesztávolsága meghaladhatja a 6 cm-t.

Tartható-e terráriumban?

Rövid megfigyelésre kialakítható egyszerű, jól szellőző edény, de ez vadon élő, gyakori faj, ezért tartós befogása általában nem indokolt. A megfigyelés után engedd vissza ugyanazon épület védett, hűvös környezetébe.

Vissza az elejére ↑
PÓKINFÓ · FAJADATLAP

Nagy zugpók (Eratigena atrica)

Eratigena atrica (C. L. Koch, 1843)

Az Eratigena atrica, közismert magyar nevén nagy zugpók, Európában őshonos zugpókféle, amely épületekben, pincékben és más árnyékos, védett helyeken is megtelepedhet. Tölcsérbe futó, nem ragadós lepelhálót készít, és megjelenése ellenére emberre általában nem veszélyes.

Legfontosabb jellemzők

Testhossz
A hím testhossza általában 10–14 mm, a nőstényé 11–16 mm.
Lábfesztáv
A hím lábfesztávolsága meghaladhatja a 6 cm-t; ez nem azonos a testhosszal.
Élettartam
Fajspecifikus élettartama nem dokumentált
Elterjedés
nagy zugpók
Táplálkozás
Ragadozó; főként kisebb ízeltlábúakkal, köztük rovarokkal táplálkozik.
Természetes élőhely
Élőhelye épületek, pincék, fészerek, repedések, kövek alatti védett helyek és egyes természetes, árnyékos mikroélőhelyek.
Háló és vadászati mód
Teraszos, tölcsérszerű búvóhelybe futó lepelhálót sző; a háló nem ragadós.
Méreg és védekezés
Mérge emberre általában csekély jelentőségű; védekezésből haraphat, de orvosi ellátás rendszerint nem szükséges.
Aktivitás
Többnyire éjszaka és a párzási időszakban aktív; a kóborló hímek lakásokba is bekerülhetnek.
Tartási igény
Rövid megfigyeléshez szellőző edény és búvóhely használható, majd az egyedet ugyanazon védett környezetben engedd szabadon.
Szaporodás
A szaporodás során a hím elhagyhatja hálóját; a pontos fogságbeli tenyésztési követelmények bizonytalanok.
Természetvédelmi helyzet
Régebbi forrásokban Tegenaria atrica, illetve az Eratigena atrica-csoport más nevei is előfordulhatnak; a fajhatárok történetileg vitatottak.

Felismerés és megjelenés

Az Eratigena atrica nagy zugpók, a zugpókfélék családjának feltűnő, de többnyire békés képviselője. Teste a hosszú lábak miatt nagyobbnak tűnik, mint amekkora a testhossza alapján valójában. Színezete barnás, hálója…

Élőhely és elterjedés

Az Eratigena atrica Európában őshonos, és Magyarországon is előfordul. Elsősorban olyan helyeket választ, ahol sötét, viszonylag nyugodt és száraz vagy mérsékelten nedves menedéket talál. Gyakori lehet épületekben…

Tartás és felelős megfigyelés

Ez a faj nem tipikus terráriumi állat, hanem gyakori, vadon és épületekben élő pók. Tartós fogságban tartása csak akkor indokolt, ha a cél rövid idejű, felelős megfigyelés vagy oktatás. Vadon talált egyedet ne vásárolj…

Rövidített adatlap · A részletes leírás és a felhasznált források:

https://pokinfo.hu/eratigena-atrica/

Adatlap frissítve: 2026. 10. 29.